Nehéz úgy felejteni, hogy minden nap látod,
s mindig csak az újabb szép estét várod!!
Aztán rájössz, hogy a szép esték már nincsenek,
ami köztetek volt mára feledésbe merültek!!
S ő talán már lezártnak tekinti a dolgokat,
de Te még mindig várod a szép napokat!!
Akkor rádöbbensz, hogy a Ti közös utatok megszakadt,
s újra külön kell járnod utadat!!
Átsírt, szomorú esték..
Ezek jellemzik napjaidat!!
És egyszer úgy érzed, ezaz elfelejtetted, végre túlléptél!!
Boldog vagy, mert már nem gondolsz rá, de aztán hirtelen szívedbe nyilal!!
"Nem lehet!"- gondolod!!
"Nem lehet, hogy nem feledtem! Nem lehet , hogy még mindig szeretem!"-mondod!!
Csak ez jár a fejedben, hogy mind miért?
Miért jött rád újra ez a furcsa érzés!!
"Miért nem hagynak nyugodni érzéseim?"- ezt üvöltöd, majd összerogysz és zokogni kezdesz!!
Nem érted.... S talán majd egyszer megfogod érteni,vagy örök titok marad,
hogy miért fáj a szíved egy elérhetetlen ember miatt!!
"Van egy kép amit minden nap nézek, van egy illat amit minden nap érzek, van egy érzés ami felejthetetlen, van egy boldog emlék ami kegyetlen. A képen téged nézlek elalvás előtt a te illatod érzem. az érzés a szerelem s te vagy az emlék a szívemben!"
